Megtörtént az aknázómoly elleni védekezés

A vadgesztenye-fasorok és a parkokban ültetett fák veszélyes kártevője a  vadgesztenyelevél-aknázómoly, aminek egyetlen tápnövénye a fehér virágú dél-európai vadgesztenye (Aesculus hippocastanum).

Az aknázómoly lárvái a levelek szövetei között élnek és táplálkoznak, jellegzetes kígyózó, folt vagy sátorszerű aknákat (járatokat) hozva létre. A kártétel hatására a levelek elszíneződnek, idő előtt elhalnak vagy lehullanak, ami jelentősen csökkenti a növény kondícióját.

Az augusztusra lombját vesztett fa szeptemberben újra virágzik és új lombot növeszt, így egy év alatt két évet öregszik.

Hazánkban először 1993-ban észlelték. Az 1994. évi tömegszaporodása után 1997-re az egész országban elterjedt.

Magyarországon egy-egy évben háromszor rajzik. Mivel az egy-egy-generációhoz tartozó hernyók meglehetősen különböző idő múlva bábozódnak be, hazánkban a rajzás szinte az egész nyáron tart. A hernyó aknájában bábozódik be, és az őszi nemzedék hernyói így, báb alakban telelnek át a lehullott levelekben.

Csákberényben 10 éve kezdtük el a védekezést. A méhek védelme érdekében a gesztenyefák virágzása után, napnyugtakor permetezi a gesztenyefákat egy erre szakosodott cég.

A permetezéssel sikerül az aknázómoly kártételét minimalizálni, és a gesztenyefák kondícióját javìtani.

Ezzel párhuzamosan fokozatosan pótoljuk az 1860-as évek végén ültetett Orondi gesztenyesor hiányzó fáit is.