Csákberény története

Őskor: Csákberény területe már a kőkorszakban is lakott terület volt.
Ókor: A Római Császárság idejében itt vezetett keresztül az Aquincumból Mogentiana (Óbuda – Keszthely) felé vezető jelentős hadiút, melynek mentén, Csákberény területén a Kr. utáni III. és IV. században már két római telep is állott. Az egyik Orondpuszta mellett, a másik pedig a Lóállás-dűlő területén, melynek temetője is ismert.
A VI-VIII. században avarok laktak itt, amint azt az Orondpusztához tartozó Diósi-dűlőben feltárt avar temető is bizonyítja. Az 1200 sírból álló temetőt 1935-ben a Gánt-Bodajk közti bauxit szállító kisvasút építése közben találták. 1938-38 között László Gyula tárt fel 400 sírt. A temető érdekessége a páratlanul gazdag gyöngylelet.

 

 

 

 

 

 

 

1231. Az oklevelekben először tűnik fel Orondpuszta neve. 
1237. Csákberény első írásos említése: Csák Miklós Iszák fiára hagyja Beren falut 
1327. körül a Károly Róbert által királyi várrá tett Csókakő várának birtoka lesz Csákberény. A XV. sz. elején Zsigmond király Csókakőt összes birtokaival a Rozgonyi családnak zálogosította el, mely ezek után többször gazdát cserél. 
1543. Először esett török kézbe a település és 1687-ig -144 évig- uralták kisebb-nagyobb megszakításokkal. A község határában emelkedik egy kimagasló kopasz hegyorom, amit az emberek ma is Strázsa-hegynek neveznek. A hagyomány szerint ez a magaslati pont a török őrségnek őrhelyül szolgált. Tiszta időben az alatta elterülő Zámolyi-medencére, a Bakonyra és a Móri árokra jó kilátás nyílik. A török hódoltság idején Csákberény a fehérvári szandzsák igazgatása alá tartozott. A török idők viszontagságai nagyon megviselték a ezt a vidéket. A lakosság az állandó zaklatás miatt biztonságosabb helyre menekült. A falu pusztává vált. 
1667. Orondpuszta újratelepítését 1667-ben Keresztesi Varga Mihály, gróf Nádasdy Ferenc engedélyével szervezte meg. A jövevények magukkal hozták vallási hagyományaikat, s nemcsak az új településnek teremtették meg az alapját, hanem a csákberényi református egyháznak is. Sövénytempomot építettek a jelenlegi katolikus plébánia helyén. 
1671-1752 Csákberény magyar földesurát gróf Nádasdy Ferencet a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétele miatt lefejezték, birtokait elkobozták. Az elvett csókakői birtokot I. Lipót király 1678-ban Széchényi György kalocsai, később esztergomi érseknek, majd 1691-ben báró Hochburg János főhadiszállítónak ajándékozta. Közben felszabadult a török uralom alól Csókakő is, mely birtok a Hochburg család fiúágának kihalása után 1752-ben a leányágon leszármazó gróf Lamberg Ferenc Antalnak jut. 
1776. Az új, barokk stílusú katolikus templom átadása 
1788. Felépül a református templom 
1790. Csákberény ura Lamberg Ferenc Fülöp lesz 
1807.–1826. Lamberg Ferenc Fülöp halála után neje, özv. Luzsénszky Borbála birtokolja
1826. Gróf Lamberg Rudolf tulajdonába kerül
1831. Felépül a klasszicista stílusú vadászkastély

1843 és 1844. Mindkét évben Péter és Pál napkor jég pusztította el a termést: 
„nyugat felől terhes felhők kerekedvén – miután utjokban számos helységeket megkárosítottak – olly rettentő jégzáporral terjedtek el határunk fölött, hogy egy óra negyed alatt szőleink, vetéseink általában mindennemű termesztményeink pozdorjává zuzattak hasznavehetetlenekké törettek.
A csapás annál rémületesebb vala ránk nézve, mert az aratás az ajtó küszöbén álván, már minden szegény az uj kenyérrel akarta csillapítani éhségét. Az ínség és nyomorúság közepette töredelmes szívvel megismertük, hogy az Isten keze talán vétkeink – talán emberi gyarlóságaink miatt súlyosodott meg felettünk.”
A természeti katasztrófákra való megemlékezésül a katolikus hívek megfogadták, hogy:
„… Péter és Pál Apostolok ünnepén minden világi örömöktől, és zajos mulatságtól visszavonultan imádság és ájtatos elmélkedések között fogjuk az Istent különösen tisztelni.
2-szor: Tisztelendő Lelkipásztor Urunk e napon szokott buzgóságánál fogva processiót határozván a temetőbe vezetni, fogjuk: hogy örege és fijatal kit ereji bírnak, vagy pedig mellőzhetlen környülállásai nem gátolnak, az említett processión megjelenve, egy szívvel és lélekkel példás buzgóság és rendtartás között zarándokoskodnak a temetőbe, és onnét vissza az Isten házába…”
A gyülekezet tagjai a fogadalmat a mai napig tartják.

1848-49. A forradalom és szabadságharc idején a község lakossága Kossuth Lajos és a szabadságharc mellé állt. A falu két, haladó szellemű papja a református Szikszai János és a katolikus Mansbart Antal felolvasta Kossuth Függetlenségi Nyilatkozatát templomaikban. A szabadságharc bukása után mindkettőjüket elhurcolták, és 1849.júl.12-én kivégezték őket Nagyigmándon, a református paplak udvarán. 
1862. A Községháza teljesen leégett, a régi iratok elpusztultak.
1890. Filoxéra-vész, a szőlők teljesen elpusztultak.
1891. Megalakul az Önkéntes Tűzoltóegylet amely a mai napig működik.
1892. Lamberg Ladislaja veszi át a birtokot, majd házasságot köt gróf Merán Jánossal.
1914.júl.26. A háború híre elérkezik Csákberénybe 
1920.jan.21. Gyászközgyűlésen tiltakoznak a trianoni békefeltételek ellen
1926: Megépült a keskeny vágányú iparvasút amely a csákberényi határon át futott egy töltésen, amely a gánti bauxitbányát kötötte össze Bodajkkal. Nemcsak ipari célokat szolgált, hanem a települések közötti személyszállítást is megoldotta. A 18 km hosszú gazdasági vasút 1958-ig üzemelt. Mára csak a töltés maradt meg a település határában.
1928. Az első telefon a faluban a jegyző irodájában. 
1929. A Patika átadása
1937. Merán Jánosnétól átveszi az uradalmat fia, Merán Fülöp.
1937. Először vezetik be a villanyt.
1939.máj.7. A Fülöp Elemér alkotta hősi emlékmű leleplezése a Hősök terén.

1944.dec.1. A Merán-család elhagyja a falut.
1945 Csákberény – a kedvező földrajzi fekvése miatt (három oldalról erdő határolja) – súlyos harcok színtere volt. Három hónapig állt itt a front és a falu háromszor cserélt gazdát: oroszok, németek, majd 1945.márc.16-án végleg az oroszok kezére került. 
1952.-55. A kastély lebontása.
1956. Az ’56-os forradalmi eseményeknek nem volt lényeges, helyi visszhangja. Igaz a községházán levő iratokat elégették, de más rendbontás nem történt. 
1959.febr.23. Megalakul a Rákóczi TSZ.
1966. A kastély helyén, társadalmi munkával épült Művelődési Ház átadása.
1971. Az óvoda megkezdte működését.
1982. Megnyílt a helyi Takarékszövetkezet.
1992. Megnyílt a Tájház.
1993. Első Bornap
1994. Megnyílt a TELEHÁZ, amely Magyarország első teleháza volt.
1995. A vezetékes gáz bevezetése.
1995. Id. Merán Fülöp gróf szobrának felavatása (Máhr Ferenc alkotása) 
1996.aug.20. Első falunap Csákberényben, az új sportpálya átadása.
1999. 1848-49.-es forradalom két csákberényi mártírjának (Manszbarth Antal katolikus plébános és Szikszay János református lelkész) halálának 150. évfordulójára emelt emlékmű felavatása (Máhr Ferenc alkotása)
2001. Közművesítés kiépítésének megkezdése.

  • létrehozva: 2016. 12. 19.
  • frissítve: 2017. 05. 02.